Hogyan vásároljunk faanyagot?
Az erdőből kivágott fa rönkfaként kerül ki, amelyet aztán deszkákra fűrészelnek, majd kiszárítanak, csak ezután kerül kereskedelmi forgalomba. Vásárlás előtt mindig alaposan vizsgáljuk meg a faanyagot, mert lehetnek rajta a növekedésből, a rossz vágásból vagy a nem megfelelő szárításból adódó hibák. Ne vegyünk olyan faanyagot, amelyben göcsök, repedések, hasadások találhatók, vetemedett, foltos, esetleg gombásodás vagy korhadás jeleit mutatja. Az érintőirányban kifűrészelt deszkákat húrmetszet deszkáknak nevezzük. A sugárirányban kifűrészelt deszkákat tükörvágásúnak nevezzük. Továbbá van hasítóvágással készített deszka. Fűrészelés után a deszkákat ki kell szárítani a nedvességtartalom csökkentéséhez, ez lehet természetes vagy mesterséges ( Mű-) szárítás.
A faanyagok tulajdonságai!
Minden egyes fafajnak sajátos, egyedi tulajdonságai vannak, ugyanakkor sokuknak hasonló a színe, erezetének mintázata vagy textúrája. A keményfákat tetszetős megjelenésükért, változatos színeikért kedvelik. A puhafák viszont általában olcsóbbak, és gyakran használják azokat építőfának. Ugyanakkor a keményfa és a puhafa kifejezés megtévesztő lehet, mert azok a botanikai jellemzőkre, és nem a faanyag valós keménységére vonatkoznak. Egyes keményfák, mint például a balsafa, nagyon puhák, míg egyes puhafák, például a tiszafa, egészen kemények.
Gesztfa és Szíjács!
A törzs középpontja körül található gesztfa adja a fa tartószerkezetét. A külső rész feladata a tápanyagszállítás, ennek a rétegnek az elnevezése a szíjács. Egyes fajoknál csak a gesztfa alkalmas megmunkálásra, mivel a szíjács túlságosan gyenge, hajlamos a gombásodásra és a rovarkártevőknek is kevésbé áll ellen. Más fajok esetében viszont kisebb a kétféle faanyag közötti különbség, és leginkább a színben mutatkozik meg. A geszt és a szíjács aránya az egyes fajok esetében eltérő.
A felületkezelés típusának kiválasztása!
A fából készült tárgyakat általában el kell látnunk valamilyen bevonattal, vagyis felületkezeléssel, amely megvédi a faanyagot és még tetszetősebbé teszi a megjelenését. Bár ez egyes faanyagokhoz bármilyen felületkezelést választhatunk, a választást befolyásolja, hogy mire használjuk majd az adott tárgyat. Egy asztal felületének például kellő védelmet nyújt egy kemény lakkbevonat, míg egy dísztárgy szépen mutat olajozott felülettel. Felületkezelések típusai: Méhviasz, Lenolaj, Tungolaj, Nitrolakk, Poliuretán lakk, Fapác, Sellakpolitúr, Spray formájú lakk.
Furnérok: A furnérok vékony falapok, amelyeket díszítő vagy szerkezeti célra (műszaki furnér) használnak. A furnérkészítés oka, hogy egyes fafajok túlságosan ritkák vagy drágák ahhoz, hogy tömörfaként használják azokat, esetleg szerkezeti jellemzőik miatt nem alkalmasak az adott célra. A díszítőcélra használt furnérok általában nagyon vékonyak: 0,5…1mm – esek. A műszaki furnérok, általában sokkal vastagabbak, 2…3mm – esek. A legjobb minőségű furnérok a színfurnérok, míg a kevésbé tetszetős felületű változatokat vakfurnérnak nevezzük.
Mesterséges termékek!
A forgácslap: A natúr faforgácslap gyártása több évtizedes múltra tekint vissza. Nem összekeverendő a pozdorjával, ami főleg lenből és kenderből készül (ma már nem nagyon használják). A faforgácslap, faalapú, háromrétegű préselt építőipari lap. Azzal a céllal lett kifejlesztve, hogy helyettesítsék a drága tömörfát a bútorgyártásban, és egy könnyen és gyorsan felhasználható, gazdaságos anyagot kapjunk. A bútoripar egyik legelterjedtebb, és legfontosabb alapanyaga. Alapja többek között a bútorlapoknak, munkalapoknak, színfurnérozott faforgácslapoknak, de létezik cementkötésű változata is.
Táblaméret: 2800×2070 mm (5,796 m2)
Vastagságok: 16 | 18 mm.
Az MDF-lap: (Medium-density fibreboard) közepes térfogat-sűrűségű farostlemez. Gyártását a az 1970-es években az Egyesült Államokban kezdték meg. Alapanyagát általában tűlevelű és lombos fák, rostfák, erdei aprítékok, valamint faipari hulladékok adják. Ezeket először aprítják, rostjaira bontják, szükség esetén tisztítják, majd műgyantával keverve terítéket képeznek, amelyet azután magas nyomáson préselnek. Fontos és közkedvelt bútoripari alapanyag, de használják például beltéri ajtók gyártásához is. Széles körben való elterjedése nem meglepő, ha figyelembe vesszük kiváló tulajdonságait.
Legfontosabb előnye (pl. az OSB -vel, faforgácslappal szemben) a teljesen sima felülete, emiatt könnyen festhető, vákuumfóliázható (MDF ajtógyártás). Könnyen és pontosan fúrható, marható, vágható, a homogén szerkezetének köszönhetően, akár otthoni barkácsoláskor is tiszta és sima éleket kapunk. A lapok élükben is csavarozhatók. Hátránya (pl. az OSB -vel szemben) a kisebb terhelhetőség és az időjárással szembeni rosszabb ellenálló képesség. Kültérre nem ajánljuk. Sokrétűen használható: létezik hajlítható, gyengén vízálló, fokozottan tűzálló, marható, könnyített, teljes keresztmetszetében színezett változata is. Kapható natúr, kezeletlen, illetve felületkezelt (pl. festett, furnérozott, laminált) változatban is.
Az OSB- lapok: Az irányított forgácsszerkezetű lapok (Oriented Strand Board) nagy felületű elemi forgácsból készülnek, melyek a lap szomszédos rétegeiben egymásra merőleges száliránnyal rendeződnek. Szerkezetét tekintve az OSB tehát olyan forgácslap, mely a rétegelt lemez-gyártás elvén készül. A forgácsok hosszúsága általában 75mm, szélessége változó, vastagsága 0,6mm. Különböző vastagsági méretekben készül 6-25 mm között.
Rétegelt lemez: A lemez külső furnérrétegének minőségét osztályokba sorolják, a legjobb minőségű az A osztályú. A rétegelt termékek műszaki furnérok ragasztásával készülnek. A furnérlapok szálirányától, vastagságától és rétegszámától függően több típusukat különböztetjük meg. A rétegek lehetnek eltérő fafajúak és vastagságúak, de a vastagsági szimmetria nagyon fontos. A rétegelt lemez bármely puha vagy kemény, lombos vagy tűlevelű fafajból készülhet, de jellemzően bükk, nyír, nyár, lucfenyő, erdeifenyő rétegelt lemezeket gyártanak. A furnérlapok egymásra merőleges száliránya miatt a rétegelt lemeznek nincs száliránya Így a lemez tulajdonságai hossz-és szélességi irányban közel azonosak. A borító furnérok száliránya lehet a lap hosszával vagy a szélességével párhuzamos. A lapok hosszúsági és szélességi méretei 1220 és 2520 mm közöttiek.
Hogyan válassz festett bútorfrontot?
A festett frontokat illetően ma már nem csupán az alapszínekben gondolkodhatunk. A RAL vagy NCS színkártyák alapján akár 2000 különböző színből találhatjuk meg a nekünk leginkább tetszőt. Ráadásul a színek kiválasztásán túl is alakíthatjuk bútoraink kinézetét, hiszen a különféle felületi kezelésekkel még izgalmasabb összhatást érhetünk el.
Lássuk, milyen felületekben gondolkozhatunk festett bútorok esetében!
Érdemes átgondolni, milyen esetben lehet ideális választás a festett bútorlap. Foglaljuk össze a festett frontok tulajdonságait és előnyeit, hogy tisztában legyünk az alapokkal!
Számtalan variációban elkészíthető, a minimalista egyszerűtől a legmerészebb marás variánsokig. Nem csak a felület, de a szín is szabadon választható, igazán egyedi színekben is gondolkodhatunk. A festésnek köszönhetően a bútorfront kezelhetősége könnyű, legyen szó akár sérülések eltüntetéséről.
Évek múltán az alapanyag újrafesthető, nem feltétlenül szükséges a cseréje. Ezzel nem csak könnyedén, de költséghatékonyabb módon tudunk új külsőt kölcsönözni a bútoroknak. Amit érdemes tudnod, hogy egy újrafestés minden bizonnyal kedvezőbb árfekvésű egy új bútor vásárlásánál, ugyanakkor az így készíttetett bútor költsége magasnak számít.
Fontos tehát, hogy viszonylag magasabb költséget jelentenek a festett bútorok, azonban nem véletlenül. A minőség, a variálhatóság és az egyediség mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon megérik a befektetést. Ráadásul a színeken túl további felületi megjelenésekkel is biztosíthatjuk az egyedi megjelenést.
A magasfényű frontok leginkább modern, letisztult bútorok esetében jellemzőek manapság, hiszen ez önmagában is feltűnő megjelenést biztosít. Különösen népszerűek a magasfényű bútorok fehér színben, ami a minimál stílusban készült konyhák alapelemévé vált. A magasfényű, eleganciát és tisztaságot kölcsönöz otthonunknak, ugyanakkor meg is követeli a rendszeres karbantartást. A magasfényű felületek rendszeres és alapos odafigyelést igényelnek, hiszen már néhány ujjlenyomat is jelentősen ronthat az összképen. A védőréteg ezeknél a frontoknál nagy kopásállóságú színtelen lakk, ami megfelelő védelmet biztosít a bútorainknak.
A selyemfényű felületek!
A magasfényű festéstől nem pusztán megjelenésében, hanem a benne rejlő lehetőségekben is eltér. Míg a magasfényű frontok esetében nem igazán jellemző a mintázás, addig a selyemfénnyel bevont felületeket különféle marásmintákkal is díszíthetjük.
Mivel a magasfényű felületek esetében is szót ejtettem róla, fontosnak tartom elmondani, hogy a selyemfényű felületen is látványosak az ujjlenyomatok, ezért annak tisztán tartására talán még nagyobb odafigyelést igényel. A matt festett felületek a tapasztalatok alapján jobban ellenállnak az ujjlenyomatnak, viszont nehezebb tisztítani a szennyeződés esetén.
A matt vagy a szuper matt frontok, a fentiektől jelentősen eltérő hatást biztosít. A selyemfénytől annyiban tér el a kivitelezése, hogy a végső, plusz lakk réteg mindössze 5 gloss értékű, ami matt kinézetet eredményez.
Fontos szem előtt tartani, hogy a matt réteg módosít kissé az eredetileg kiválasztott színen, így nem biztos, hogy a bútor végül pontosan a papíron kiválasztott árnyalatot adja vissza végeredményben.